Látlak-e?

Nemrég mediátorképzésen vettem részt, ahol a figyelés és érzékelés képességének fejlesztésére az egyik ajánlott feladat egy virág megfigyelése volt.

Ehhez a feladathoz társamul egy nagyáruház polcáról beszerzett jácint érkezett. Az első napon úgy figyeltem őt, ahogy a képzésen. A látható, fizikailag mérhető paramétereit összegeztem, majd a benyomásaim alapján nevet, jellemet, kitalált élettörténetet szerkesztettem a virág köré. Ez a mese a második napon tovább futott, ám a harmadik napon lehullott a ráaggatott történet, és ott maradt pucéran előttem a virág. Innentől kezdtem el nem csupán látni, hanem érezni is őt, és érzékelni, amint a virágja tölcsérein át ő is figyel engem, és a teret, amibe érkezett. Egyszerűen csak szívta be magába az információkat, cserébe pedig mennyei illattal töltötte be a szobát. Mintha az illat és a tudás nem fért volna el egyszerre benne.

Ez a vers a virágmegfigyelés hatására született, és természetesen abszolút nem csak a virágról szól. 🙂

Kép forrása: Pixabay

Látlak-e?

Látlak-e igazán,
s vajon te látsz-e engem
Képes vagyok-e,
hogy a rád aggatott mesék nélkül
nézzem a lelked?
S te, ha szívedből akarod,
vajon érzed-e,
hogy én ki vagyok?

Látunk-e igazán,
merünk-e figyelni,
és a valóságot a szívünkbe engedni?

Látunk-e igazán,
merünk-e érezni,
s az elme védelméből kilépve,
a szívünkben létezni?

Veszprém, 2022.04.16. (Nagyszombat)

#mediátor #mediáció #figyelem